2014. szeptember 8., hétfő

5. rész

5. rész

És pontban délben megérkeztünk Luke családjának a nyaralójához.
A szülőknek mindenki dobott egy üzenetet, hogy épségben megérkeztünk a célhoz, majd a cuccainkat a kezünkbe véve elindultunk felfedezni a nyaralót.
Kívülről már nagyon szépnek tűnt. A kapu, a tető, a terasz és az ajtók sötétbarnák voltak. A falszín krémszínű volt, akárcsak a szobákan. Egy kis udvar is csatlakozott a nyaralóhoz, ami szintén ki volt alakítva és még padok is voltak elhelyezve.
- Tetszik?- kérdezte Luke, mikor beléptünk.
Választ nem kapott, mert senki nem figyelt rá.  A szobákkal és a házzal voltunk elfoglalva.
A legalsó szinten volt a konyha, fürdőszoba és a nappali. Egész tágas hely volt, aminek Amy nagyon örült, mivel imád főzni. Vagyis az elkövetkezendő hétben ő lesz a szakácsunk.
A szobák az emeleten voltak. Ugyanazokban a színekben pompáztak, mint a ház kívülről.
- Oké. Ki melyik szobába lesz?- kérdezte Luke, majd folytatta: - Na éy persze kivel?
Ösztönösen Tina mellé léptem, jelezve, hogy ő velem van. Amy persze Luke védelmező karjaiban kötött ki, míg Josh mellénk telepedett. Rich és Dylan Amy- ék mellett döntöttek, szóval az egyik kérdésre hamar meg is jött a válasz.
Mi a szimpatikusabbnak tűnő ajtót választottuk, majd beléptünk.
- Tetszik- nézett körbe Tina.
- Nekem is- szóltam csak úgy mellékesen.
Meghitt, szobában-gyönyörködős pillanatunknak Tina telefonjának rezgése szakított véget. Josh-ra néztem, aki csak maga elé bámult. Ő is sejtette, én is sejtettem, hogy nem lehet más, csak Derek.
- Na. Anyuék válaszoltak az üzimre- nyomkodta a telefonját továbbra is. Josh lazított stabil testtartásán, majd elkezdtük kipakolni a cuccainkat.

A bandával végül úgy döntöttünk, hogy amíg Luke teljesen kipiheni magát, addig mi lelépünk a partra.
Amy, Tina és én a naptejjel ügyködtünk, míg a társaságunk fiú tagjai a vízbe vonultak.
Persze Josh aranyos arcának, Dylan kidolgozott felsőtestének és Richard belőtt hajának a horvát illetve túrista lányok mind örültek.
De Tina se maradt figyelmen kívűl. Őt egy olajbarna bőrű, fekete hajú macsó pasi nézegette, aki olasznak néz ki.
Amy olvasott, Tina a macsó pasit figyelmen kívűl hagyjva írta az sms-eket és én a napon pirítottam magam. Biztos szexi benyomást keltettünk a túrista fiúkban.
Dylanék kimásztak a vízből úgy egy óra után. Richard, kutyához hasonlóan rázta meg magát, mire a sós víz Tina hátára estek. Ők heves vitába kezdtek, majd végül jobbnak látták, ha a parton nem verik ki a hisztit.
Én a hátamat napoztattam, mire valami nedveset éreztem meg a bőrömön. Dylan feküdt rám, aki a derekamat átölelve hajtotta a fejét a vállamra.
- Dylan, te állat!- szóltam rá és lelöktem a hátamról.
- Ja, én is nagyon szeretlek- szólt.
Erre csak egyet morogtam és hagytam, hogy a nap izzó sugarai megszárítsák a hátam.
Nem sokára mi is belemerészkedtünk a vízbe. Tele volt kavicsokkal, így minden egyes lépésnél felkiáltottam.
Amy csak a bőrét egy kicsit benedvesítette és gyorsan ki is vonult tovább napozni. Tina gyorsan belemártózott a vízbe és vígan úszkált tovább, hogy menjek csak bele, mert nem hideg.
Mellettem két srác trappolt bele a vízbe és összepriccolták a még száraz bőröm.
- Barmok- mondtam ki teljesen normális hangnemmel, mert nem számítottam arra, hogy:
- Ó! Bocs. Nem láttunk- rázta meg a haját az egyik. Tengerkék szemeivel engem vizslatott,  sötét tincsei a homlokára és a nyakára tapadtak. Egész helyes volt.
- Ja, izé. Semmi baj- vontam meg a vállam.
- Akkor jó. Jössz?- kérdezte és a kezét nyújtotta. Vetettem egy pillantást a srácokra, akik minket figyeltek, kivéve Dylant. Ő az újonnan szerzett sörét kortyolgatta.
- Persze- ragadtam meg a kezét és hagytam, hogy behúzzon a vízbe. Közben igyekeztem elfojtani magamban a fájdalmat, mert a talpamat egyre kiélezettebb kavicsok szúrkodták.
- Na. Most pedig lemerülünk- jelentette ki.
- Hogy mit csinálunk?- vontam fel a szemöldököm.
- Éés mély levegő- szólt és a derekamat megragadva magához húzott, majd velem együtta víz alá merült.
A tenger nagyon tiszta volt, sőt még néhány halacskát is feltudtam fwdezni. Aztán megpillantottam valami barnát, ami egyenesen felém tartott.
Hátrálni kezdtem a mély vízben, majd próbáltam kilubickolni a felszínre. Miután ez sikerült, az ismeretlen magyar srácot keresgéltem, mire valaki megragadta a lábam...

2014. szeptember 2., kedd

4. rész

 4. rész

Luke egészen reggelig bírta a vezetést, így már csak pár órányira vagyunk Porec- től. Mi, természetsen totál kialudtuk magunkat, így társaságunk éber tagjaival úgy döntöttünk, hogy benézünk a kis városkába, amelynek az egyik parkolójában Luke leállította a motort.
- Szép álmokat- intettünk Luke-nak, aki az üres helyeket felhasználva kiterült és mély kómába  álomba zuhant.
- Oké, innen merre?- kérdeztem és kicsit összeborzolt hajam próbáltam kifésülni az ujjaimmal. Társaságunk két női tagja is hasonlóképpen tett.
- Csúfság- ölelte át a vállamat hirtelen Dylan és magához húzva összeborzolta a hajam.
- Ne már- könyököltem bordán, hogy végre engedjen el. Bár nagyon nem tudok ártani Dylannek, mégis jobb próbálkozni.
Dylan úgy tett, mintha az ütésem fájt volna neki és végre elengedett. Úgy néztem ki, mint valami hosszúhajú metálfej, aki össze-vissza rázta a haját egy koncerten.
Kissé dühösen próbáltam rendberakni a rakoncátlan tincseimet, de még mindig brutális fejem maradt.
Tina kissé karikás szemekkel, elkenődött sminkben, a forgolódástól szálkás hajjal ugrált és csodálkozott a városban.
Egy kis gyaloglás után egy pékséghez érkeztünk, ahonnan isteni illatok szálltak. Mindannyiunk orrát megcsapta a frissen sütött croisant illata. Elsőként Rich hasa kordult meg és azonnal eldöntöttük, hogy mi a mennyei illatot árasztó, frissen sütött pékáruból szeretnénk reggelkzni.
Pár perc múlva már mindenki feltankolt kajával és a pékség kis teraszára kiülve reggeliztünk meg. Habzsolás közben persze a péket dícsértük. Tina persze a telefonját nyomkodta és a hősszerelmes Dereket halmozta el jó reggelt üzenetekkel.Josh felháborodtan csapott az asztalra, mire Tina felkapta a fejét.
- Mondd, nem hagynád abba a mobiltelsfonod nyomkodását?- kérdezte Josh gúnyosan kedves hangnemben, amit Tina nem vett észre.
- Nem- válaszolta nemes egyszerűséggel, mire Josh tetőtől talpig bevörösödött.
- Josh- szóltam rá, mire a vonásai megenyhültek. Nem tudom, de mióta eljöttünk otthonról azóta ilyen agresszív, amikor Tina Derekkel pötyögi az üzeneteket.
Még rendeltünk valami sütit is desszertnek, majd miután úgy éreztük, hogy teljesen jól laktunk, visszamentünk Luke- hoz a kocsiba.
Drága soförünk még mindig aludt. Amy a fejét gyengéden megpöckölve próbálta felébreszteni, de Luke csak átfordult az oldalára és tovább aludt.
Hogy soförünk teljesen kipihenje magát, még beszélgettünk egy órát a parkolóban. Mikor elérkezettnek láttuk az időt a továbbindulásra, Rich akarta felébreszteni.
Tudtuk, hogy készül valamire, ezért mögé álltunk és kíváncsian néztük az ébresztést. Richard megnyalta a mutatóujját és nemes egyszerűséggel Luke fülébe dugta.
- Pfúúúj- hangoztattam el a véleményem Rich módszeréről, társaságunk többi női tagjai is egyet értettek ebben. Dylan és Josh persze szakadtak a röhögéstől. Dylan már a kisbusz tetejét csapkodta nagy röhögésében, Josh pedig jobbnak látta, ha leül a földre és úgy heherészik tovább.
Luke szemei azonnal felpattantak és a füléhez kapott.
- Mi a...?- kerekedtek el azonnal a szemei.
- Öreg. Mondd, neked mi van a füledben?- fintorodott el Rich is, mire én is megadtam magam és Tina vállára nehezedve kitört belőlem a röhögés.