Prológus

Prológus

Persze, hogy alig tudtam aludni, ugyanis eljött ez a csodás júliusi nap, amikor mindent itthagyva lelépek nyaralni a barátaimmal.
Luke barátom fogja leszállítani a bandát a Horvát (!!!!) tengerpartra, a nyaralójukba. Ezen persze anyuék totál kiakadtak, hogy mi lesz, ha balesetezünk vagy ehhez hasonló. Persze, ettől én is tartottam egy kicsit, de mivel Luke apukája sofőr, már 14 évesen megtanította vezetni. És mondanom sem kell, ma már profin vezet.
Anyuékat győzködni kissé nehezen ment, összesen 4 hónapba telt. Nem vicc. Már március végétől tervezzük ezt a nyaralást, azóta könyörögtem nekik szüntelenül, míg végül ráuntak és nagy nehezen, de elengedtek.
Hasonlóképpen történt társaságunk többi tagjával. A fiúknak simán ment az egész, de nekünk, lányoknak akadtak gondjai. Amy szülei például előre jól kiröhögték, mikor felhozta az idei nyaralásunkat, de miután mi is megjelentünk az ősei előtt győzködni, rájöttek, hogy ezt totál komolyan gondoljuk.
Az indulásra ma délután kerül sor. Már csak az a kérdés, hogy az szüleink az utolsó pillanatban lebeszélnek-e a következő hetünkről.