2. rész

2. rész

Az út unalmasan telt, egészen addig, amíg a rádióból felcsendült a Coffin.
- Hé, Brides. A te dalod- szólt Josh.
- Magamtól nem jöttem volna rá- vágtam rá reflexből. Josh elengedte a füle mellett a megjegyzésem. Már mindenki hozzászokott a hangulatingadozásaimhoz meg a gúnyos beszólásaimhoz.
- Hangosítsd fel- szóltam előre a sofőrnek.
Luke eleget tett a kérésemnek és felhangosította az egyik kedvenc dalom.
- Halkítsd le- szólt Rich,Tina idegesítő bátyja. A zene lehalkult.
- Richard, csitt!- szóltam rá, majd ismét Luke felé fordultam- Hangosítsd fel.
A zene hangosabb lett, pont mikor jött a refrén.
- ...I never let you steal my coffin- énekeltem halkan.
- Hangosítsátok már le- szólalt meg újra Rich.
- Fel- kontráztam.
- Le- emelte fel egy kicsit a hangját.
- Luke, fel!
- Luke, le!
- Ha nem akartok gyalog jönni a partig, javaslom, fogjátok be- szólt hozzánk Luke, folyamatosan az utat kémlelve.
Kissé dühösen bámultam ki az ablakon, mire Dyalan játékosan a vállamba boxolt. Ösztönösen elmosolyodtam, majd a vállára hajtottam a fejem.
Mielőtt bárki azt hinné, hogy én meg Dylan vagy esetleg Dylan meg én, az nagyot téved. Már ötödik óta jó viszonyt ápolunk, azóta szívjuk egymás agyát, akárcsak Tinával.

Estére már mindenki kidőlt, csak Luke volt ébren. Mielőtt a határhoz értünk volna, egy parkolóba megálltunk. Érdekes, hogy a megállásra mindenki nyüzsögni illetve mocorogni kezdett, majd nem sokára fel is ébredtek.
- Ott vagyunk már?- nyújtózkodott Rich.
- Te majom! Álmodban bordán üttél!- háborodott fel Tina és a bátyja fejére vágott.A Spencer testvérek heves vitába kezdtek és miután kilökdösték egymást a járgányból, egymást bökdösve nyújtózkodtak.
Nagyon nem figyeltünk a veszekedő testvérpárra, már megszokott volt a vitázásuk. Luke, Amy társaságában a GPS-t böngészte, Josh a fogszabályzóját nézegette a visszapillantóba (?), Tina és Rich verekedtek, szóval Dylanre maradtam.
- Tök fárasztó az út- nyafogtam unalmamban.
- Aham- kotort elő egy cigit és rágyújtott.
Na, igen. Dylan meg a cigi örök szerelembe részesülnek, míg a tüdőrák el nem válassza őket. Persze én, mint okosabb lányhaver próbáltam leszoktatni a füstölésről, de ilyenkor kaptam egy pár "menj már" beszólást.
- Szokj már le erről a szarról- próbálkoztam megint és kiszedtem a kezéből a füstölgő szálat. A földre dobva eltapostam a Conversemmel. Dylan megvonta a vállát és egy új cigiszálat kapart elő, majd ismét rágyújtott. Vigyorogva az arcomba püffögtetett egy párat, amitől a pompám a magasba szökött.
- Te állat- köhögtem folyamatosan. Rich felkapta a fejét, mivel általában őt illetem ilyen bájos jelzőkkel. Mikor örömmel konstantálta,hogy kivételesen nem neki mondom, visszafordult és tovább vitatkozott a húgával.
- Hopp. Kapás van- ugrott a kocsiba a telefonjáért Tina- Úúú,Mira. Ezt nézd!- ugrált oda mellém.
A telefonja kijelzőjén pár szó virított : " Merre vagy picúr?:* " . Na és vajon ki írta? Hát persze,hogy Derek.
Tina iszonyatosan szerelmes Derekbe, aki konkrétan le se sz*rja barátnőmet.Csak szédíti őt. Ennek ellenére Tina nem adja fel és küzd a fiúért, de hiába.
- Na, mutii! Csaknem a hősszerelmes Derek az?- szólalt meg Josh, szavai csak úgy üvöltöttek a gúnytól.
- Ha nagyon tudni akarod- kezdett bele Tina, úgy téve, mintha most megszánná drága barátunkat- ő írt!
- Uh. Picúr? Na, ne már!- röhögte ki legjobb barátnőmet diszkréten.
Tina csak egyet lesajnálóan legyintett és vissza is írt szerelmének.
Még egy kicsit nyüjtózkodtunk, majd elindultunk a határ felé.